Sepsiszentgyörgyről elindulva elsőként Dálnokra tértünk be a Kézdivásárhely felé vezető útról, ahol hat épület szerepel a műemlékjegyzéken. Az eddig dokumentált kúriák (
Gál,
Hadnagy,
Beczássy,
Bartha) és a
református templom mellett, most a hiányzó 6. műemléket akartuk felkeresni.
Rövid helyi érdeklődés után megtudtuk, hogy a katolikus haranglábat már több mint 10 éve az akkori plébános elbontatta.
Nálunk ez is megtörténhet?! Annak ellenére, hogy a harangláb - egy helyi lakos elmondása alapján - nagyon rossz állapotban volt, fa tartószerkezete megrongálódott, mégiscsak
egy 18. századi értéke tűnt el a falunak.
 |
| Magyarország harmadik katonai felmérése, 1869-1873 (Erdély) |
Az egykori harangláb mellett felépült lakóház tulajdonosának elmondása szerint, a harang egy dálnoki lakos házánál van, aki a falu felső felében lakik, a Gál kúria után.
Csak egy évtizedet késtünk azzal, hogy dokumentálni tudjuk a haranglábat. Reméljük idővel előkerül egy archív kép, talán egy rajz, vagy akár a harangláb faanyaga... ami alapján akár újra is épülhetne a most építkezés alatt álló új római katolikus templom udvarára.
Megjegyzendő itt az a tény, hogy - egy 1913-ban készült fénykép alapján - a református templom kerítőfalán kívül, a bejárattól balra állt valamikor egy fa harangláb (
képgaléria). Feltehetően a műemlékjegyzéket összeállítók nem ezt vették számba, hanem a fent említett katolikus haranglábat.
 |
Dózsa György
(Madarász V. olajfestménye) |
Aki nemcsak a valamikori harangláb hűlt helyét akarja látni, annak ajánlott felkeresni (
térkép) a 13. századra datált református templomot, a vele szembe fekvő 17. századi Beczássy kúriát és faritkaságokban gazdag arborétumát, a Bartha és az 1908-ban épült Hadnagy kúriát, valamint az 1844-ben épült, nemrég tulajdonoscserén átesett Gál kúriát.
Dálnok műemléképületei mellett, az 1514-es parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetőjének -
Dózsa Györgynek - az emlékére állított szobrot lehet felkeresni.
Dálnokról tovább indulva, Csernáton felé vettük utunkat, ahol a már feltérképezett műemlékek mellett szerencsét próbáltunk, hátha nyomára bukkanunk a hiányzó kettőre: a második
vízimalomra és a Kelemen Gábor kúriára. Autónkat az útviszonyok miatt hátrahagyva, amolyan kincskeresők módjára, egy szűk zsákutca végén megtaláltuk a
19. századra datált, ma is működő vízimalmot.
Számunkra egyelőre még rejtély maradt viszont, hogy az István Sándor kúria közelében melyik lehetett a Kelemen kúria.
Csernáton gazdag épített öröksége mellett, egy kőhíddal, két székelykapuval,
tizenkét kúriával, egy lakóházzal, két malommal, a református és az ortodox templomokkal és az Ika várával szerepel az országos műemlékjegyzéken (
térkép).
Merész vállalkozásnak bizonyult Ikafalva irányába venni utunkat, hogy Futásfalvára megérkezzünk az útviszonyok miatt. A felkeresni kívánt három műemlékből (két kapu és egy lakóház gazdasági épületekkel), már csak egyre bukkantunk a faluban, a portára, mely meglepő módon megmaradt egységében és viszonylag jó állapotban van.
Meglepetés volt számunka, hogy a lakóházat fényképezve az utcáról, az épülettel szemben lakó szomszédnéni, kérés nélkül segítségünkre sietett.
Hozta magával a rá bízott házkulcsot és nagy szeretettel tessékelt be az udvarra, hogy bent is készíthessünk fotókat. Elmondása alapján, nagyon sokan keresik fel a 17. századra datált parasztgazdaságot, főleg magyarországi turisták a helyi református lelkész vezetésével.
Ami a felkeresett székelykapuk sorsát illeti, a következők derültek ki:
egyik székely kapu a Székely Nemzeti Múzeum udvarára van átköltöztetve, a másik székelykaput viszont már rég elbontották.
Futásfalváról tovább zötykölődtünk Torja felé. Négy műemléke közül, itt is egy székelykapu felkeresésére indultunk, amelynek a műemlékjegyzék szerint az 1025-ös házszám alatt kellett volna lennie. Csodálkoztunk is, amikor a házszámok az ezres után már nem folytatódtak. Lehet, hogy bennünk nem volt elég kitartás, de az is megtörténhet, hogy egyszerűen elírták a műemlékjegyzékben a számot.
Mielőtt tovább mentünk volna Kézdivásárhely felé, újra felkerestük a 17. századra datált Apor kúriát.
Kézdivásárhelyt elhagyva, Kézdiszentléleken keresztül megérkeztünk Kézdiszentkeresztre, hogy lencsevégre kapjuk a római katolikus és az egykori görög katolikus, ma ortodox templomot. Nem volt nehéz a főutcán fekvő római katolikus templomot megtalálni... és ha a templomba nem is tudtunk bejutni, de temetőjének képe egy perc csendre intett.
A lassan már szokássá vált hosszú keresgélés után megtaláltuk a felújított ortodox templomot, amelyet rajtunk kívül úgy lehet, hogy csak a füvet kaszáló gondnok keresett fel az utóbbi időben. Valóban kitartás és egy kis kalandvágy szükséges a felleléséhez...
Visszafordulva Kézdiszentlélekről, megálltunk egy kis időre a kézdiszentléleki római katolikus és a csernátoni ortodox templomoknál, hogy újabb képekkel dokumentáljuk a műemléképületek állapotát.
Élményekben gazdag kalandozásunk után hazafelé vettük utunkat, levonva megint a következtetést, hogy a neves és talán messze földön híres kúriáink, kastélyaink és templomaink mellett, az országos műemlékjegyzéken szereplő többi műemlékről csak az tudja hogy léteznek, aki időt, energiát és pénzt nem sajnálva megpróbálja felkeresni őket...
